Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A német EU-elnökség a végéhez közeledik.

Engedjék meg, hogy ezért ma egy első kiértékelést tartsak az elnökségünkről gazdaságpolitikai szempontból nézve. A szövetségi kormány ambíciózus célokat tűzött ki maga elé az elnökségi programjával a gazdaságpolitika területén: belső piac, telekommunikáció, kereskedelem és iparpolitika. A célunk az volt, hogy Európa gazdasági erejét és dinamikáját növeljük annak érdekében, hogy a politikai súlyunkat a világban jobban tudjuk érvényesíteni. Most, az év közepén olyan időpontban tudjuk az elnökséget átadni, amelyben Európa széleskörű gazdasági fellendülést tapasztal meg:

- A növekedés Európában jelenleg erőteljesebb, mint az USA-ban. 2007-re mintegy 2,9 %-os növekedéssel számolhatunk.

- A növekedésünket egyre inkább a belső dinamika hordozza: Európa gazdasági növekedése újból a saját erejéből fakad.

- A fogyasztók és a vállalkozók újból bizalommal tekintenek Európa gazdasági erejére.

Semmi sem tudna nagyobb segítséget jelenteni, mint az európai állam- és kormányfők részéről egy gyors megállapodás a további menetrendről az Európai Unió új szerződéses alapjainak lefektetéséhez. Egy működőképes EU szárnyakat adna az Európa gazdasági és politikai erejébe vetett bizalomnak. A gazdaságpolitika területére vonatkozóan elmondhatjuk, hogy a német EU-elnökség nagy sikert jelentett:

A Szövetségi Gazdasági Minisztérium összes felelősségi területén sikerült nagy mértékben megvalósítanunk az elnökségünk gazdaságpolitikai agendáját:

- a versenyképességi tanácsnál,

- az energiaügyi és telekommunikációs szakmai tanácsoknál,

- valamint a kereskedelmi miniszterek tanácsán.

A Szövetségi Gazdasági Minisztérium – a Szövetségi Kancellári Hivatal és a Külügyi Hivatal mellett - megfelelt azon központi szerepének, hogy koordinálja a szövetségi kormány európapolitikáját.

A a gazdaságpolitikai témák különösen a német EU-elnökség első felében játszottak meghatározó szerepet. A március 8-9-i Európai Tanácson az EU elkötelezte magát ambíciózus célkitűzések mellett a klímavédelem és az energiapolitika területén. A versenyképességi és energiaügyi miniszteri tanácsokra megtett átfogó előkészületek nagyban hozzájárultak a tavaszi tanácsülés sikeréhez. A bürokrácia visszaszorításának kérdésében a tavaszi tanácsülésen sikerült megállapodást elérni, miszerint a bürokrácia okozta terheket 2012-ig 25 %-kal csökkenteni kell. A tagállamok felhívást kaptak arra, hogy hasonlóan nagyratörő tehermentesítési célkitűzéseket fogalmazzanak meg magukra nézve.

A belső piac kérdésében a német elnökség fontos váltóállításokat tudott elérni:

A május 21-22-i versenyképességi tanács során előrelépést sikerült elérni az akkreditáció és a piacfelügyelet jogi aktusaira vonatkozóan, valamint a termékek piaci értékesítésének közös jogi kereteit illetően.

Ezenkívül a következő előzetes eredményeket sikerült elérni:

- kölcsönös elismerés az ún. nem-harmonizált területeken,

- a közszféra pályáztatási rendszerére vonatkozó jogorvoslati irányelvvel kapcsolatos tár-gyalásoknál.

A belső piac jövőjével kapcsolatban döntő jelentőségű váltóállításokat várunk az „Új Stratégia a Belső Piacra vonatkozóan“ című tanulmánytól, amelyet a bizottság a második félévben fog benyújtani. Ennek az új stratégiának elsődleges célja kell hogy legyen a közösség erősítése a globalizációs folyamat közepette.

A világűr-tanácsban szintén ambíciózus célokat tűztünk ki magunk elé: Európa saját, stratégiai hozzáférését a világűrhöz. Az űrutazást Európa gazdasági céljai mellett a politikai céljaira is fel kell használni, különösen a környezetellenőrzés, a kommunikáció, a közlekedés és civil biztonság területén. Ezzel Európa tovább ki tudja építeni pozícióit a globális versenyben.

A postai piacok liberalizálásával kapcsolatos tanácskozásokon széleskörű egyetértés uralkodott az eddigi liberalizációs sikerek elismerését illetően. A vonat halad tovább a liberalizáció irányába. Persze a tagállamoknak ezzel kapcsolatban még különböző elképzeléseik vannak a további reformlépések tempójáról és részleteiről.

A telekommunikáció területén a német elnökség nagy lépést tudott előre tenni a fogyasztók érdekeinek védelmében. A roaming/barangolási tarifák csökkentésével kapcsolatban a jog-alkotási folyamat hamarosan lezárul, az új rendelkezés június végével hatályba léphet. Ezenkívül a bizottság ősszel az asztalra teszi a javaslatait a telekommunikácóval kapcsolatos új irányelvekre vonatkozóan. Amennyiben a javaslatok között valóban szerepelni fog a központi európai szabályozó hatóságra vonatkozó, már többször felvetett elképzelés, a német fél a szükséges egyértelműséggel és határozottsággal fog ezügyben állást foglalni.

A külgazdaság és a kereskedelem területén a globális verseny során a legfontosabb feladat az, hogy az európai gazdaság számára bővebb hozzáférést biztosítsunk a világ piacaihoz.

A kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmények mandátumainak megszavazásával letettük az alapkövét annak, hogy európai vállalatok nagyobb eséllyel jussanak ki a gyors növekedést bemutató ázsiai piacokra. Az új EU-piachozzáférési stratégia elfogadásával sikerült megalapozni egy hatékony eljárást a harmadik piacokon fennálló kereskedelmi akadályok lebontására. Ezzel pedig szabaddá vált az út a szorosabb együttműködés előtt az EU, a tagállamok és a gazdaság között a kereskedelmi akadályok lebontásában.

A Doha-körben sikerülhet egy június végére tervezett G 4-miniszteri találkozó keretében egy átfogó és kiegyensúlyozott kompromisszumos megoldás alapjait lefektetni. Az érintettekkel szembeni, pozitív eredményekre vonatkozó elvárások egyre nőnek, hasonlóan ahhoz a belátáshoz is, hogy ilyen eredményekre valóban szükség van. A német EU-elnökségnek ezenkívül sikerült az április 30-i EU-US csúcstalálkozón konkrét megállapodásokat elérnie a transzatlanti gazdasági integráció elmélyítésével kapcsolatban.

Az energiapolitikai agendán most a 2007-2009-es évekre kidolgozott, az európai tavaszi csúcstalálkozóján elfogadott energia-akcióterv megvalósítása áll. A terv alábbi pontjai állnak most a gyújtópontban:

- a gáz- és a villamosáram belső piaca,

- a megújuló energiafajták,

- a nemzetközi energiaügyi kapcsolatok,

- valamint az energiatechnológiák.

A bizottság ősszel fogja bemutatni a harmadik irányelv-csomagját az áram- és a gáz belső piacával kapcsolatban. A belső piac liberalizálásából fakadó előnyöknek csorbítatlanul el kell jutniuk a fogyasztókig és az iparig. Ennek során fontos téma a szétválasztás. Egyetértés uralkodik azzal kapcsolatban, hogy ezt még hatékonyabban meg kell valósítani. A szétválasztás azonban csak egyike lehet azoknak a különböző intézkedéseknek, amelyek a versenyhelyzet dinamikájának kikényszerítését célozzák meg. És mindenekelőtt a szétválasztással kapcsolatban nem lehet mindent tudó csodagyógyszerről beszélni.

A június 6-i energiaügyi miniszteri tanács a következő orientációs pontokat továbbította a bizottságnak:

- Először: tekintettel kell lenni az egyes tagállamokban még fennálló, részben igen különböző kiindulási alapokra.

- Másodszor: a tagországok előnyben részesítenék azt, ha a további szétválasztási intézkedéseket a következő lépésben korlátoznák a szállítóhálózatokra. Ennek során először tehát az áram- és gáz-„autópályák“ kerülnének sorra, nem pedig az elosztóhálózatok.

- Harmadszor: világossá vált, hogy az EU-tagállamok többsége a szétválasztást úgy képzeli el, hogy külön kezelik az áram- és a gázhálózatokat.

Ezen két terület különbözőségére nézve ez jogosnak is tűnik: áramot mindenhol lehet termelni, míg a gáz leginkább importból származik.

A megújuló energiafajtákkal kapcsolatban még ebben az évben várunk egy javaslatot a bizottságtól egy keret-irányelvre vonatkozóan. Ennek a keret-irányelvnek – az EU-tagállamokkal egyeztetve – megoldást kell találnia arra a kérdésre, hogy hogyan lehet a 2020-ig elérendő 20 %-os EU-össz-célkitűzést „lebontani“ az egyes tagállamok szintjére. Az EU-célkitűzést csak akkor sikerül megvalósítani, ha ehhez mindegyik tagállam megfelelő módon hozzájárul. Világos az, hogy a klímavédelem nem fog költségmentesen megvalósulni. A tagállamok között a terhek elosztása („burden sharing“) elérhető és finanszírozható kell, hogy maradjon Németország számára.

Az EU energiaügyi külkapcsolatainak jelentősége óriási mértékben megnőtt az elmúlt időben. Az Ukrajnával kapcsolatos tranzit-konfliktust követően mint EU-elnökség létrehoztuk az energiaügyi üzletfelek hálózatát. Ez a hálózat egyszer már ülésezett is. Célja az energiaügyi problémák gyors felismerése és azonnali megoldása. Ezenkívül EU-elnökként megállapodást kötöttünk az oroszokkal egy korai riasztási mechanizmusról, ami segíteni fog abban, hogy lehetőleg elkerülhetővé váljanak a megszakítások az energiaszállításban.

Európa „egy hang“-jának továbbfejlesztése a nemzetközi partnereinkkel szemben továbbra is intenzív munkát jelent majd számunkra.

Öszefoglalva: A német szövetségi kormány beváltotta az ígéreteit az elnökségi programjára vonatkozóan és szembenézett a globalizáció kihívásaival. Még ha nem is sikerült az ambíciózus gazdaságpolitikai agendánk minden egyes pontját teljesen megvalósítani, akkor is a mérlegünk szolid fundamentumot képez a trió-elnökség további kidolgozásához. Ennek köszönhetően néhány nap múlva büszkén adhatjuk át a stafétabotot a portugál elnökségnek.

Köszönöm figyelmüket!