A német EU-elnökség mérlege

Az Európai Unió új szerződéses alapja és nagyratörő célok a klíma védelmében: íme két döntés azok közül, amelyek a hat hónapos német EU-elnökség alatt az Európai Unióban születtek. Szabad az út a megújuló Európai Unió előtt, mondta Angela Merkel Szövetségi Kancellárasszony az Európai Parlamentben.

Az uniós csúcstalálkozó eredményével Európa „új erőre lel“, hangsúlyozta a Kancellárasszony Brüsszelben. Sikerült elkerülni, hogy a kontinens megosztottá váljon, és a polgárok bizalma megrendüljön.

A kemény tárgyalások eredménye a kudarcot vallott alkotmány lényegi tartalmának megőrzése. „Dimenzióváltás Európa politikájában“, így értékelte Merkel a közös külpolitikai képviselőről szóló megegyezést.

A cselekvőképes közösség továbbfejlesztése

A kétsebességes Európát határozottan elutasította a német EU-elnök: „Ennek semmi értelmét nem látom“ – hangsúlyozta. Egy afrikai közmondás szerint: „Ha gyorsan akarsz menni, akkor menj egyedül; ha azonban messzire akarsz jutni, akkor menj másokkal együtt.“

A Római Szerződés 50. évfordulójával kapcsolatban megjegyezte a Kancellárasszony, hogy az európai egység 50 éve történelmi távlatokban valószínűleg csak egy „szempillantásnyi idő“. Mindazonáltal azt kívánja, hogy 2057-ben azt mondják az emberek: „Annak idején, 2007-ben, megerőltető és idegörlő viták után helyes irányt szabott az egyesült Európa.“

Az EU-elnöki tisztség egyik utolsó hivatali aktusaként Merkel aláírta a roaming-díjakról szóló uniós irányelvet. A mobiltelefont használók hamarosan élvezhetik az alacsonyabb díjak előnyeit, ha külföldre telefonálnak az unión belül. A jövőben az Európai Unión belül külföldről kezdeményezett mobiltelefonhívások díja max. 49 eurócent lehet, a fogadott hívások díját pedig 24 eurócentben maximálták.

"Egészen biztos vagyok benne, hogy ezt a döntést az európai polgárok nagyon fogják értékelni“, fejezte ki örömét a Kancellárasszony.

Közösen sikerül Európa

A német szövetségi kormány korábban már pozítiv mérleget vont a német EU-elnökséget illetően. Az átláthatóság és a cselekvőképesség megerősödött az Európai Unióban, konkrét döntések szolgáltak az európai polgárok javára.

Európa túllépett egy stagnáló fázison. A „Közösen sikerül Európa“ mottóval a német elnökségnek sikerült az európai partnerekkel közösen új alapokra helyezni az integrációs folyamatot.

Az alkotmánytól a szerződésig

Miután a franciák és hollandok az eredeti alkotmányt visszautasították, sikerült egy újabb szerződéses alapot találni.

Már idén márciusban, az EU 50. születésnapjára létrehozott „Berlini Nyilatkozat“ lendületet adott az európai gondolkodási folyamatnak. Ebben a nyilatkozatban a 27 állam- és kormányfő arra kötelezte magát, hogy Európát ismét előremozdítja. A cél az, hogy a 2009-es Európai Parlamenti választások már az új, minden tagállam által ratifikált szerződés alapján történjenek.

Az Európai Tanács 2007 júniusában tartott csúcstalálkozóján az állam- és kormányfők megegyeztek abban, hogy kormányközi konferenciát hívnak össze, amelyen kidolgozzák a részleteket és még a portugál elnökség alatt lezáródhatnak a tanácskozások.

A június 21-től 23-ig tartó brüsszeli csúcson nehéz tárgyalások folytak. De megvolt az eredményük. Az alkotmány helyére egy reformszerződés lép, mely az Európai Uniós- és az Európai Közösségek szerződését módosítani fogja.

Ha a módosított szerződés nem is veszi át az alkotmányszerződésben található összes szabályozást, az EU megreformálásában akkor is egyértelmű előrelépés történt. Az EU alkotmány lényegé megtartották.

A legfontosabb újítások a következők:

  • egy elnök, aki két és fél évig áll az Európai Tanács élén,
  • az Európai Unió magasrangú kül- és biztonságpolitikai képviselője,
  • 2014-től kettős többség dönt a Miniszteri Tanács határozatainál,
  • az EU biztosok száma 27-ről 15-re csökken,
  • az általános „együttdöntési-eljárás“ bevezetésével az Európai Parlament törvényhozási eljárásban való megerősítése,
  • a nemzeti parlamentek az európai törvényhozási eljárásba való beleszólási joga,
  • az Alapjogok Chartájának kötelező érvénye minden tagállamban, Nagy-Britanniát kivéve,
  • polgári kezdeményezés.
  • A klíma- és energiapolitika bekerült a szerződésekbe

    Ezeken túlmenően a német elnökség alatt nagy előrelépést sikerült elérni a klíma- és energiapolitikában. Az EU történetében először lett egyáltalán része a szerződéseknek ez a politikai terület.

    Nagyratörő célokat magában foglaló, integrált klíma- és energiapolitikában egyezett meg Európa már a márciusi EU-csúcstalálkozón.

    E szerint az EU max. 2 C°-ra akarja korlátozni a Föld felmelegedését a preindusztriális szinthez képest. Konkrétan 20 százalékkal kell csökkenteni 2020-ig a CO2-kibocsátást. 30 százalék is lehet ez az érték, ha más ipari országok is csatlakoznak ehhez a célkitűzéshez.

    A polgárok Európája

    A német elnökség olyan témákkal is foglalkozott, amelyek a polgárok mindennapi életét befolyásolják. Ezek gyakran az európai gazdasági térséget érintik. Csak egy példa ezek közül: hamarosan olcsóbban lehet majd külföldre telefonálni az Európai Unión belül.

    Az elnökség egy másik célkitűzése: a nyitott belső határok melletti biztonság és a polgári alapvető jogai közötti egyensúly megteremtése. Ezzel egyidejűleg a jogbiztonságot is meg kell erősíteni.

    Európa: erős nemzetközi partner

    Sikerült kialakítani az EU globális szerepvállalását. Néhány fontos kezdeményezés: a Közel-Keleti quartett újjáélesztése, az új transzatlanti gazdasági partnerség és a Koszovó jövőbeni jogállásával kapcsolatos folyamat monitorozása. Az EU fejlesztési együttműködése is új lendületet kapott.