Mélyen tisztelt Dr. Blaszkiewitz Úr, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Amikor elmeséltem a lányomnak, hogy örökbe fogadom Knutot, a jegesmacit, rögtön cserélni akart velem. Higgyék el, ez nagyon ritkán fordul elő.

De ez számomra is rendkívüli megtiszteltetés: ki ne fogadna szívesen örökbe egy medvét Berlinben?

Egy olyan medvét, amely felnevelése ritka sikert jelent. Ez az örökbefogadás mindenek előtt azonban azért nagy jelentőségű számomra, mert környezetvédelmi miniszterként az éghajlatvédelemben is illetékes vagyok. És alig létezik olyan állat, amely jobban jelképezné az éghajlatváltozás következményeit mint egy jegesmedve. Jég nélkül nincsenek jegesmedvék.

Ma a becslések szerint még 20-25.000 jegesmedve él az Arktiszon. A kihalás fenyegeti őket, mivel elterjedési területük és vadászterületük egyre kisebb lesz a globális felmelegedés miatt. Az elmúlt 100 évben az Északi Jeges-tengernél a levegő hőmérséklete kereken öt fokkal emelkedett. A jegesmedvék szó szerint vékony jégen járnak: a jég vastagsága már csak a fele a húsz évvel ezelőtti szintnek. Tavasszal korábban olvad és ősszel később fagy meg. A jegesmedvék súlya és születési arányszámuk az 1980 óta eltelt időben kereken tíz százalékkal csökkent. Ha nem tartóztatjuk fel az éghajlatváltozást, akkor az Arktisz már 2080 nyarán teljesen jégmentes lehet. Ez azt jelentené, hogy talán már jó 70 év múlva nem élnének jegesmedvék a szabad természetben.

Knut örökbefogadását összekapcsolom azzal a kötelezettséggel, hogy fellépjek az elkötelezett éghajlatpolitika mellett. Olyan éghajlatpolitika mellett, amely biztosítja a jegesmedvék számára életkörülményeiket. A német szövetségi kormány az éghajlatvédelem politikáját előkelő helyre tette a napirendjében. Célunk, hogy a világszerte tapasztalható éghajlatmelegedést két fok alatt tartsuk, összehasonlítva az iparosítás előtti idővel. Ha a melegedés több mint két fok, akkor fenn áll az a veszély, hogy a teljes grönlandi jég megolvad.

Német elnökségünk alatt az Európai Tanács nemrég történelmi jelentőségű döntést hozott az éghajlatvédelemmel és az energiával kapcsolatban. Az Európai Unió az üvegházgázok kibocsátását 2020-ig 30%-al kívánja csökkenteni az 1990-es szinthez képest. Az EU tehát a jövőben is az éllovas szerepét kívánja betölteni az éghajlatvédelem területén. Ez fontos alapot jelent a nemzetközi megbeszélések számára a 2012 utáni éghajlatvédelmi egyezmény szempontjából. Erőteljesen fellépek annak érdekében, hogy az éghajlatvédelem előkelő helyen maradjon a napirendben, és a jegesmedvék még hosszú ideig gondtalanul vadászhassanak. Knutnak továbbra is óriási étvágyat kívánok (persze nem most, amikor belépek a kifutójába), a Berlini Állatkert munkatársainak pedig továbbra is sikeres munkát kívánok a mackó és a többi állat gondozásához és neveléséhez. Kívánjuk, hogy Knutból a „jég királya” váljék – egy olyan világban, ahol az Arktsiz is hideg marad.

Az állatkert valamennyi dolgozójának köszönöm fáradhatatlan elkötelezettségét az állatok védelme érdekében.

Sigmar Gabriel szövetségi környezetvédelmi miniszter beszéde, Berlin, 2007. március 23.

Foto: Liesa Johannssen